A második világháború után az emberi jogok a béke és igazságosság egyetemes ígéretének tűntek. Mára azonban ideológiák csataterévé változtak, amelyen civilizációk ütköznek meg egymással, mivel az emberi a mi nyugati emberképünk lenyomatát hordozzák. Ez pedig rengeteget változott Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 1948-as kiadása óta, méghozzá oly mértékben, hogy egyes eljárások, amelyeket akkor az emberi méltóság nevében tiltottnak tartottunk, mára az ember új jogaivá váltak. Kinyilváníttatott a jog a gyermekhez, az eutanáziához, az eugenikához, az abortuszhoz, a nemváltáshoz, és így tovább. De míg a világháború utáni emberi jogok még a természetjogból eredtek, az individualizmus "természetellenes" jogokat hozott létre, s ez elvezetett a transznaturális jogokhoz, melyek azzal kecsegtetnek, hogy a természet megváltoztatható. Ennek az átalakulásnak a középpontjában az emberi méltóságnak a kizárólagos egyéni akaratra szűkítése áll, a test kárára. Az emberi jogok így asszisztálnak a transzhumanizmushoz, és járulnak hozzá a képviseleti demokrácia kimúlásához.

 

10:30-11:00 – vendégérkezés, regisztráció

11:00-11:10 – Köszöntők

11:10-12:10 – Könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés

12:10-12:25 – kérdések és válaszok

12:25-13:30 – Állófogadás

 

Köszöntők:

  • Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója
  • Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

  • Grégor Puppinck, a European Centre for Law and Justice elnöke
  • Trócsányi László, jogászprofesszor, európai parlamenti képviselő, korábbi igazságügyi miniszter
  • Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
  • Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője, moderátor

 

Nyelv: francia – magyar (szinkrontolmácsolással)

A könyv: https://mccpress.hu/embertelen-jogok-600

Regisztráció: https://feliratkozas.mcc.hu/regisztracio-embertelen-jogok-konyvbemutato