Mit jelent ma a "fenntarthatóság"?

 A Szerda este idei első alkalmán Kerekes György környézetvédelmi szakjogász előadásán vehettek részt diákjaink.

A biológusok közt az a vicc járja, hogy mindenki madarászként kezdi, csak valaki továbbtanul. Én előbb ornitológusnak, majd botanikusnak készültem, de az egyetemen rájöttem, hogy nem kutató alkat vagyok, így lettem hivatalosan környezetvédelmi szakjogász. Voltam egyszemélyes környezetvédelmi hatóság Újpesten, majd környezetvédelmi jogi tanácsokat adtam exportőr cégeknek. Az utóbbi 15 év nagy részében a környezet- és vízipari cégek nemzetközi megjelenéséért dolgoztam, de később az állami export promóció egészével foglalkoztam. 2015 óta DK-Ázsiában segítek a magyar vállalkozásoknak. Sem a madaraktól, sem a környezetvédelemtől nem szakadtam el, sőt, remélhetőleg most erre kanyarodik az utam: az előadás fő témája pedig az, hogyan lehet tartalommal megtölteni egy konzervatív klímapolitikát, hogyan keltsük életre az elkoptatott fenntarthatóság kifejezést, mit jelent ez Magyarországon és a világ másik felén?

Kerekes György
környezetvédelmi szakjogász

Az alábbiakban az előadáson résztvevő diákunk, Balázs Marcell élménybeszámolója olvasható: 

A Szerda este idei első alkalmán Kerekes György környezetvédelmi szakjogász előadásán vehettünk részt. Az előadás a klímapolitika és a fenntarthatóság kérdését járta körül: mi a klímapolitika múltja, jelene és jövője.

Meglepő lehet, de a klímapolitika története egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor a tulajdonvédelmi szabályok alapján vadvédelmi szabályokat kezdtek létrehozni. Azóta évszázadok teltek el, a környezetvédelem és a klímaváltozás pedig korunk egyik legfontosabb témájává vált. Ennek köszönhetően azonban megjelentek olyan tendenciák is, melyek félreviszik a diskurzust: a közbeszédben egyszerre van jelen a klímaváltozás tagadása, és az indokolatlan bűntudat generálás, az ijesztgetés és a félremagyarázások a témával kapcsolatban. Bár számos megoldási kísérlet jött létre az évek során, egyiknek sem sikerült hatásos ellenszert találnia a klímavészhelyzet megfékezésére.

A klímaváltozás jelenségének globális térnyerése is mutatja a nemzetek közötti kooperáció fontosságát. Mára Kína lett a legszennyezőbb ország, de az Egyesült Államok is több szén-dioxidot bocsát ki, mint egész Európa. Magyarországot a klímaváltozás egyes következményei nem érintik közvetlenül (pl.: tengerszint emelkedés), de más hatások itt is tapasztalhatók lesznek (pl.: átlaghőmérséklet emelkedése, hőhullámos napok száma). Ennek következtében olyan klímapolitikára van szükség, mely horizontális szakpolitikába sűríti a megoldásokat, fel tudja készíteni az egyes területeket és lassítja a klímaváltozás folyamatát nemzeti és nemzetközi szinten.

Az energetika területén egyértelműnek tűnik, hogy a fosszilis energiahordozókat le kell váltani, azonban az alternatívát illetően nincs megegyezés. Magyarország természeti adottságai nem feltétlenül felelnek meg a megújuló energiaforrások alkalmazására, az atomenergia környezeti hatásainak elemzése pedig nagyon nehéz. Az élelmiszertermelés területén is kihívásokkal kell szembenéznünk, melyhez szorosan kapcsolódik a túlnépesedés problémája. A klímaváltozás az élelmiszer- és termelésbiztonságot is fenyegeti. Magyarországon például a fagykár, a belvíz, vagy a kevesebb csapadék miatt. A környezeti kihívásokra megoldást jelenthetnének a GMO termékek, azonban elővigyázatosnak kell lennünk velük, hiszen nem ismerjük a kockázatokat, és nem lehetünk biztosak benne, hogy mindez valóban megoldaná az éhezés kérdését. A horizontális klímapolitika részét kell, hogy képezze a természetvédelem is, hiszen jelenleg a hatodik nagy kihalási hullámot éljük át, mely gyors, emberi hatásra történik.

Kerekes György összefoglalása szerint egyáltalán nem apokaliptikus katasztrófa felé rohanunk, megvannak a cselekvési lehetőségeink, viszont van még mit tenni azért, hogy a jövő generációi is kívánatos ökoszférában élhessenek.

Balázs Marcell
Juniorképzés, MCC

 Fotók: Gyurkovits Tamás, MCC