Olvasási idő: 6 perc
Két napon át különböző hátterű oktatók, filozófusok és jogvédők gyűltek össze, hogy megvitassák a szellemi szigor és a kulturális örökség elveinek sürgős érvényre juttatását modern oktatási környezetünkben.
Az MCC Tanuláskutató Intézet és az MCC Brussels konferenciát szervezett a klasszikus oktatás visszaszerzésére. A 2024. február 12-13-án megrendezett konferencia platformként szolgált a klasszikus oktatás összetevőiről és a terület előtt álló kihívásokról Európában és Amerikában egyaránt folytatott erőteljes vitákhoz.
Az egyik központi téma a magas oktatási színvonal fenntartása és a szilárd diszciplináris tudásban gyökerező értelmiségi képzés volt. Frank Füredi professzor kiemelte a hallgatók szellemi érettségének elősegítését, a szellemi szigor iránti elkötelezettséget, a kulturális örökség megőrzését, a politizálással szembeni ellenállást és a didaktikai oktatási módszerek népszerűsítését.
Brit tudósok, köztük Anthony O'Hear, Penelope Lewis és Dennis Hayes aggodalmuknak adtak hangot a brit tanterv deintellektualizálása és átpolitizálása miatt. Panaszkodtak a klasszikus szerzők kirekesztése miatt, és bírálták a politikai agendák oktatáspolitikába való behatolását. Azonban az olyan példákat, mint a „szabad iskolák mozgalma”, amelyet Michael Gove, mint az Egyesült Királyság oktatási államtitkára (2010–2014) támogat, szintén az oktatási színvonal helyreállításának reményeként említik.
A közép-európai résztvevők olyan kezdeményezéseket és jó gyakorlatokat mutattak be, amelyek célja a konzervatív és klasszikus megközelítések oktatási intézményekbe való integrálása. Az olyan szervezetek vezetői, mint az MCC, a Collegium Intermarium, az Anton Neuwerth College és a Ladislav Hanus Institute, hangsúlyozták a klasszikus tantárgyak, például a történelem, az irodalom és a filozófia tanórán kívüli oktatásba való beépítésének fontosságát.
Prof. Anthony O'Hear és Penelope Lewis kiemelték a klasszikus tudás erózióját a tantervekben és a tanulók megtanítását, különösen olyan területeken, mint a szexuális nevelés és a politikai ideológia.
Dennis Hayes hangsúlyozta annak fontosságát, hogy visszaszerezze az oktatás értékét önmagáért, megkérdőjelezve azt az uralkodó nézetet, hogy az oktatás csupán eszköz a cél eléréséhez.
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is ragaszkodik a klasszikus tantervekhoz, kiemelve a magas színvonal és a hagyományos értékek megtartásának fontosságát az oktatásban. Óva intett a médiazajtól, és hangsúlyozta, hogy a nyugati kihívások ellenére meg kell őrizni az oktatási struktúrákat.
Filip Ludwin, a lengyel Collegium Intermarium munkatársa ezt az érzést visszhangozta, és a klasszikus oktatás tudományos vizsgálatát és a klasszikus tantárgyak jogi tanulmányokba való integrálását szorgalmazta. Martin Luteran, a szlovák Antona Neuwirtha Főiskola rektora hangsúlyozta az oktatás központosításának veszélyét, és a klasszikus elvekhez való visszatérést szorgalmazta az idő előtti specializálódás és a múltbeli tudatlanság leküzdése érdekében.
Marek Novák, a szlovákiai Ladislav Hanus Intézet munkatársa hangsúlyozta a klasszikus szövegek olvasásának és a konzervatív csúcstalálkozók szervezésének fontosságát a hagyományos értékek megőrzése érdekében.
Az USA-ból Jonathan Butcher, a The Heritage Foundation munkatársa az oktatás átpolitizálódására és a családi értékek eróziójára figyelmeztetett, míg Paige MacPherson, a kanadai Fraser Institute
munkatársa a tudásban gazdag oktatási rendszer szükségességét és a szabványosított tesztelés fontosságát hangsúlyozta.
Nagypál Szabolcs, az MCC jogi karának vezetője külön filozófiai és történeti panelen hangsúlyozta a görög-római és a zsidó-keresztény civilizáció fenntartásának, a hagyományok megőrzésének felelősségét a jövő nemzedékei számára.
A CIEO alapító igazgatója és az MCC-t látogató munkatársa, Joanna Williams kiemelte a történelem visszaélésszerű felhasználását a társadalmi tervezésben, és felszólított a történelmi ismeretek újjáélesztésére a nemzeti tantervekben.
A megbeszélések során a résztvevők elismerték a modernitás és a digitális kor kihívásait, de hangsúlyozták a klasszikus oktatás, mint az értelmi és erkölcsi fejlődés alapja megőrzésének fontosságát. Hagyományos értékeket, szigorú tudományos normákat és holisztikus oktatási megközelítést követeltek, amely magában foglalja a retorikát, a nyelvet és a testnevelést.
A második napon egy sor panelbeszélgetés zajlott az oktatási standardok szerepéről, a tudás és készségek kapcsolatáról, a terápiás oktatásról és a tanterv politizálásáról.
Jacob Reynolds, az MCC Brussels szakpolitikai vezetője betekintést adott Hannah Arendt oktatási gondolataiba, és részletesen kifejtette a felelősség és a tekintély kérdéseit. Reynolds kiemelte a tanár, mint az emberiség nagykövetének fontosságát, ezért hitének őszintének kell lennie ahhoz, hogy felelősséget vállaljon a diákok felé közvetített értékekért.
Fodor Richárd, az MCC Learning Institute kutatási projektvezetője kiemelte, hogy Magyarországon a klasszikus oktatást nem kell visszaszerezni, hiszen a nemzet megőrizte oktatási rendszerében a klasszikus értékeket. Szupranacionális kezdeményezéseket vezetett be, amelyek a kompetenciák különböző készleteit azonosítják, korlátozottan említve a megalapozott diszciplináris ismereteket. A gyakorlathoz közelebb kerülve a történelemoktatásra helyezte a hangsúlyt, és hangsúlyozta a diszciplináris tudás, a kronológia és a nemzeti, regionális és globális történeti narratívák közötti egyensúly megőrzésének jelentőségét.
Az esemény zárásaként világossá vált, hogy a klasszikus oktatás jövője a politikai napirendnek való ellenállásra, a hagyományos értékek megőrzésére és a tanulás szeretetének elsajátítására irányuló összehangolt erőfeszítésen múlik.
