Hámori György 2022 óta oktat az MCC-ben az Akadémikus Pszichológia Műhely tagjaként. Emellett 2019 óta tudományos segédmunkatársi pozíciót tölt be a Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézézetének Klinikai és Fejlődési Neuropszichológia Kutatócsoportjában. A Szegedi Tudományegyetem Kognitív- és Neuropszichológia szakirányán végzett okleveles pszichológusként, ahol diplomamunkája a Lendület pályázat keretein belül készült a serdülőkori jutalomreszponzivitás eseményhez kötött potenciállal való mérésének módszertani fejlesztéséről szólt. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pszichológia Doktori Iskolájának hallgatója, ahol a serdülőkorúaknál mért EEG jelek pszichometriai tulajdonságait kutatja.
Tudományos fokozat
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Pszichológia Doktori Iskola - 2025 - PhD
Egyetemi végzettség
Szegedi Tudományegyetem - Viselkedéselemző - 2017Szegedi Tudományegyetem - Okleveles pszichológus - 2020
Kiemelt kutatási projektek
Neurobiológiai védő- és rizikófaktorok illetve funkcionális károsodások longitudinális megfigyelése ADHD és komorbid externalizációs tüneteket mutató és nem mutató serdülőkorúaknál (NEUROPEER) - Természettudományi Kutatóközpont, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet - Tudományos segédmunkatárs - 2019-
Beszélt nyelvek
Angol - C1
Kutatási témák
ERP-k
Pszichometria
Pszichopatológia
Fejlődés és a fejlődést befolyásoló tényezők
Az öröklést és környezetet szembeállító elméletek (nature vs. nurture) az emberi viselkedés magyarázatában idejétmúltak. A kérdés modern megközelítése a biológiai vulnerabilitások és környezeti kockázatok komplex tranzakcióinak feltárása - beleértve azokat, melyek pszichopatológiára hajlamosítanak. Mivel a mentális zavarok, úgy mint az ADHD, szerhasználat vagy depresszió majdnem mindig gyermek- vagy serdülőkorból erednek, a zavarok megértéséhez elkerülhetetlen a belső és külső tényezők interakcióit a mentális fejlődés kontextusában értelmezni, ami a kurzus központi témája.
Változatos viselkedés - A normalitás és abnormalitás értelmezése
In this course, we will consider conceptualization and definitions of a central concept of the mental health field, that of ‘mental disorder’ (or, synonymously, 'abnormality', 'mental illness,’ or ‘psychopathology’). We will compare and contrast approahces adopted by different classification schemes (e.g., DSM and ICD, vs. RDoC) and discuss the conceptual, empirical, and practical implications of such approaches.
Kiemelt publikációk
György Hámori, Alexandra Rádosi, Bea Pászthy, János M Réthelyi, István Ulbert, Richárd Fiáth, Nóra Bunford (2022),
Psychophysiology
Annak ellenére, hogy az agyi képalkotó eljárással elvégzett méréseknek számos előnye van a transzlációs kutatási keretrendszerben, kevésbé ismertek pszichometriai tulajdonságaik, különösen a serdülők esetében. Egy 43 serdülőből álló mintán megvizsgáltuk a jutalommal kapcsolatos ERP-k adatminőségét (jel-zaj arány [SNR]), stabilitását (átlagos amplitúdó a vizsgálatok során) és belső konzisztenciát (Cronbach-féle α és split-half reliabilitás). Továbbá, mivel a grand average ERP-ken mért a látencia és csúcsamplitúdó és így az SNR-re, stabilitásra és belső konzisztenciára vonatkozó megállapítások függhetnek az előfeldolgozási módszertől, egyedi és sztenderd előfeldolgozási folyamatot is alkalmaztunk, és összehasonlítottuk az eredményeket.
György Hámori, Bálint File, Richárd Fiáth, Bea Pászthy, János M Réthelyi, István Ulbert, Nóra Bunford (2023),
Psychiatry Research
A megerősítés érzékenység eseményfüggő potenciál (ERP) mutatóit értékeltük biomarkerként úgy, hogy megvizsgáltuk 306 serdülőben, hogy milyen mértékben tudják a jutalomanticipációt és -választ mérő ERP amplitúdó és látencia változók (1). megkülönböztetni az életkor és a nem szerinti almintákban a következő csoportokat: (i) az ADHD-s fiatalok és az ADHD nélküli fiatalok, (ii) az ADHD-ban veszélyeztetett és nem veszélyeztetett fiatalok, valamint az ADHD-s almintában (iii) fiatalok a figyelmetlen vs. hiperaktív/impulzív (H/I) és kombinált típusokban. Megvizsgáltuk továbbá, hogy az ERP-változók (2) milyen mértékben jelzik előre az ADHD almintában a szerhasználatot (i) egyidejűleg és (ii) prospektív módon a 18 hónapos követés során.
Kiemelt kutatások
Kiemelt Corvinák
Polyák Lili
Pszichológia Iskola mentor program
