Saját kutatások

A határon túli magyar ifjúság jövőképkutatása

A Kolozsvári Program kapcsán az MCC nagymértékben bekapcsolódott a határon túli magyarság jövőjének alakításába, éppen ezért fontos, hogy hiteles és precíz képünk legyen arról, hogy mi történik a határon túli magyar társadalmakban, különösen az ifjúság tekintetében. 2015-ben két kutatást is végeztünk a témakörben.  

Először is a Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetével együttműködésben készítettünk egy kétnyelvű kutatást a magyar és a román egyetemisták között. Az internetes kérdőívet több mint 3400-an töltötték ki, így a kutatás során létrejött a Kárpár-medence jelenleg legnagyobb ilyen jellegű adatbázisa. A minta alapján jó eséllyel lehet megállapításokat tenni az államalkotó és a kisebbségi nemzet továbbtanulási szokásaiban és jövőképében jelentkező különbségekről. Érdekes további kutatási irány azt megvizsgálni, hogy ezek a különbségek mennyiben specifikálódnak csak Erdélyre, valamint felmérést végezni azok körében, akik korábban abbahagyták az egyetemet, vagy esetleg már dolgoznak.

A kutatás második, „GeneZYs” névre keresztelt szakaszában, az MTA-val együttműködve, ezekre a kérdésekre kerestük a választ, ezúttal nem csak egyetemista fiatalok között, hanem a négy legfontosabb határon túli régió (Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Vajdaság) 15–29 éves fiataljai körében. A kutatások eredményeit 2017-ben publikáltuk Változó kisebbség. Kárpát-medencei magyar fiatalok. A GeneZYs 2015 kutatás eredményei című kötetünkben.
 

Elitképzés kutatás

Az egyetemi és főiskolai képzés már régen nem az elit privilégiuma. Ha egy évfolyam közel fele a felsőoktatásban tanul tovább, nem beszélhetünk arról, hogy az egyetemek csupán a legkiválóbbakat veszik fel. De megtehetik-e az egyetemek, hogy a jövő elitjét ignorálják? 

Ha felsőoktatási kiválóságról van szó, akkor igen gyakran az oktatói-kutatói kiválóságot veszik figyelembe, lemondva a hallgatói kiválóság elismeréséről. A tömegoktatás – jellegénél és sajátosságainál fogva – egységesítésre törekszik, sokkal inkább a lemaradók felzárkóztatására, hiányosságaik pótlására koncentrál, mint a legjobbak kiemelésére. Vajon a tehetségesek önállóan is eligazodnak? Vagy a legjobbak támogatását a magánintézményekre kell bízni?

E kérdéskörnek kívánt a kutatás utánajárni. Kutatóink – egytől egyig az intézmény alumnusai – célja az volt, hogy az elitképzés témakörében, a világ számos képzőhelyét és annak módszertanát feltérképezve, egy best practice-eken alapuló módszertani eszköztárat hozzon létre, amely a Mathias Corvinus Collegium és a hozzá hasonló képzőhelyek fejlesztéséhez használható irányokat és modelleket mutatja be.

Az eredményeket kötetbe rendezve 2014-ben adtuk ki Elit, képzés, trendek, Nemzetközi példák és minták a magyar elitképzés megújításához címmel.