A Kognitív idegtudományi műhely célja, hogy megismertesse a pszichológus hallgatókkal az idegtudomány összefüggéseit és a különböző pszichológiai/pszichiátriai kórképek biológiai háttér-mechanizmusait.A stresszel kapcsolatos zavarok (szorongás, PTSD, depresszió), addikció, autizmus, ADHD, agresszió és skizofrénia viselkedésbeli tüneteinek és a hátterükben álló idegrendszeri folyamatok ismerete hasznos lehet nem csak a kutató-és klinikai szakpszichológusok, hanem a praktizáló pszichológusok számára is. A hallgatók emellett megismerkedhetnek a neurobiológiai vizsgálati módszerekkel, továbbá a fent említett humán kórképek alapján létrehozott állatmodellekkel, viselkedéstesztekkel, hatóanyag-vizsgálatokkal.A műhely állandó- és vendégoktatói elismert neurobiológusok, akik gyakorlati szempontok alapján, a legfrissebb szakirodalmi adatokkal és kutatási eredményekkel alátámasztva, közérthetően és izgalmasan mutatják be a pszichológia és az idegtudomány összefonódását.
Viselkedés-neurobiológia és állatmodelljei elmélet
A kurzus során különböző mentális zavarok kerülnek bemutatásra, hangsúlyt fektetve azokra a kritériumokra, melyekre a vizsgálatukhoz szükséges állatmodellek épülnek. Ezt követően az adott viselkedési zavar neurobiológiai hátteréről és farmakoterápiájáról lesz szó.
Viselkedés-neurobiológia és állatmodelljei gyakorlat
A "gyakorlat" során a kísérletek tervezéséről, vizsgálati csoportok létrehozásáról, kivitelezésükről és kiértékelésükről lesz szó, továbbá kísérleti etikáról és kultúráról is. Konkrét kísérletek videóprezentációja. Érdeklődés esetén laborlátgatás.
Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) konferencia
A Magyar Idegtudományi Társaság éves konferenciáján 2023-ban először nem csak a magyar agykutatók, hanem osztrák kollégáink is prezentálják munkáikat az MTA székházában febr.1-3 között.
Az anorexia nervosa egérmodellje
Beszélgetés (és előadás) Prof. Horváth Tamással az anorexiás egérmodellről és a benne rejlő kutatási és gyógyászati potenciálokról.
Irodalomkutatás és pályázatírás
A kurzus során a pályázatok összetétele mentén haladva áttekintjük: 1. hogyan is kell felépíteni egy tudományos munka szakmai bemutatását, ehhez milyen irodalmazási technikákat, keresőmotorokat, online tudományos könyvtárakat használunk, 2. Tisztázzuk a folyóiratokkal kapcsolatos alapfogalmakat, mint az impakt faktor, citáció, stb. 3. Ezt követően megbeszéljük, hogy kell kinéznie egy cv-nek, mit jelentenek a különböző tudományos mutatók, mint pl. a Hirsch-index, 4. Majd bírálói szempontok alapján átnézzük, hogy is kell kinéznie egy pályázatnak, milyen aspektusai vannak melyeken állhat vagy bukhat az elnyerése. 5. Végül pedig a referencia-készítőkkel fogunk ismerkedni.
Az agykutatás története
Az idegtudomány szerteágazó terület, elképesztő mennyiségű ismeretanyaggal. A modern elméletek azonban gyakran a legkézenfekvőbb megfigyeléseken alapulnak, melyek megértését jócskán megkönnyíti a tudománytörténeti megközelítés. A klasszikus megfigyelések, elképzelések megismerése révén a hallgatók végigkövethetik az agyműködéssel kapcsolatos elméletek fejlődését az emberiség hajnalától egészen napjainkig, ezzel pedig biztos alapokat szereznek a komplikált idegtudományi eredmények értelmezéséhez.
Miért alszunk?
Az alvás napjainkig az egyik legrejtélyesebb élettani jelenség. Számos funkciója ismert, mégsincs megegyezés az alváskutatók között, hogy mivégre is jött létre és mi a jelentősége ennek az állapotnak. A kurzus során áttekintjük az alvás élettanával kapcsolatos alapismereteket, felderítjük az alvás egyedfejlődési és törzsfejlődési vonatkozásait, megismerjük az alvás és kogníció szoros kapcsolatának részleteit, beleértve az alvászavarok és a mentális zavarok közötti kétirányú kapcsolatot, végül arra is kitérünk, mit rejt az álmok világa.
