Olvasási idő: 2 perc

A liberalizmus domináns, hegemón ideológiává vált az utóbbi száz évben, még pedig oly módon, hogy sok országban egyáltalán nem is maradt versenytársa – mondta Yoram Hazony a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) tartott előadásában. A Budapest Lectures rendezvénysorozat november 17-i eseményén a jeruzsálemi Herzl Intézet vezetője kifejtette, az utóbbi tíz évben azt is látjuk, hogy egyes országokban, mint a Donald Trump vezette Egyesült Államokban, Izraelben vagy éppenséggel Magyarországon egyfajta ellenáramlat is megjelent. Az izraeli filozófus, bibliatudós és politikai teoretikus, “Konzervativizmus: Visszatérés az alapokhoz” címmel tartott előadást.

Yoram Hazony történeti áttekintése során arról beszélt, hogy a klasszikus liberalizmustól – értve ez alatt az emberi szabadságjogok megvalósítását és a gazdaság működését rendező elveket – kiindulva, de tőle eltávolodva egy, az élet minden területet befolyásoló eszmerendszer és törekvés vált uralkodóvá. Az újfajta liberalizmus szerinte elhagyta a gazdasági dimenziót és az élet, a család minden egyes területét befolyásoló, agresszív ideológiává vált.

Példákat említve Hazony rámutatott, a liberális gazdaságpolitika lényege, hogy azt tesszük, ami rövid távon haszonnal jár: krízis esetén kiszállunk az üzletből, és máshol fektetünk be. A szélsőséges liberalizmus ezt az elvet érvényesíti az élet más területén is. Ugyanakkor a filozófus úgy véli, a házasság intézménye a konzervatív felfogásban nem az, amelyből kilépünk, mikor már nem érezzük jól magunkat benne, hanem az, amely mellett akkor is kitartunk, amikor a legfájdalmasabb, a legrosszabb dolgok történnek. A konzervativizmus szerint ugyanis az emberi kapcsolatok adják a megoldást a problémákra. Yoram Hazony hozzátette, ha csak az individuum rövid távú érdekeit tartjuk szem előtt, és mindentől elfordulunk, ami számunka kényelmetlen, akkor az tönkreteszi a családot, a vallást, a nemzetet.

Az izraeli filozófus „A nacionalizmus erénye” című könyvében a liberális demokrácia modelljével szemben a konzervativ demokrácia modelljét is ismerteti. A liberális demokrácia, a nemzeti szocializmus és a kommunizmus mellett szerinte ez egy negyedik modell, amely a hagyományokra, a tradicionális értékekre épít. Megítélése szerint ez az államforma látszik kirajzolódni Magyarországon.

Az MCC-ben, a Budapest Lectures vendégével Gallai Sándor, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola vezetője beszélgetett.