Olvasási idő: 4 perc
A bíróságok közötti, kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd kulcsfontosságú, hiszen az Európai Bíróság sem tévedhetetlen – hangzott el az európai nemzeti, uniós és nemzetközi bírói fórumok közötti párbeszéd jelentőségéről szóló rendezvényen, amelyen Christopher Vajda QC, az Európai Unió Bíróságának korábbi tagja tartott előadást. Az előadást követően a bírósági dialógus különböző kérdéseit Christopher Vajda QC, Federica Cristani, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézet szenior kutatója és Sulyok Márton, az MCC Közjogi Műhelyének vezetője vitatták meg Sándor Lénárd moderátorral, az MCC Nemzetközi Jogi Műhely vezetőjével.
Szemléletes hasonlattal élve az európai integráció olyan, mint egy 27 lábú asztal: a lábak nélkül az asztallap összeomlik, nem tudja betölteni a funcióját. Egy sikeres európai integráció is éppen ilyen együttműködésre utal, és ennek az együttműködésnek szerves része a különféle bírói fórumok közötti kölcsönös tiszteleten alapuló dialógus is. Az „európai jogközösségnek” ez a párbeszéd nélkülözhetetlen tartópillére. A gyakorlatban megvalósuló bírósági párbeszédet mutatta be előadásában Christopher Vajda QC, korábbi luxembrugi bíró, a King's College és a College of Europe professzora, aki több, a beszélgetés szempontjából fontos ügy elbírálásában is részt vett bírói mandátuma alatt Luxemburgban. Rámutatott arra, hogy a nemzeti és uniós bíróságok közötti folyamatos és nyitott párbeszéd az uniós jog záróköve. Bár az Európai Bíróság oroszlánrészt vállalt az uniós jogrend kialakításában, ugyanakkor közel sem tévedhetetlen intézmény, ezért nagy figyelmet kell, hogy szenteljen a nemzeti felsőbíróságok és alkotmánybíróságok véleményének. Az európai jog fennmaradása és legitimitása nem alapítható egyedül az uniós jog elsőbbségére, hanem azon múlik, hogy az Európai Bíróság milyen körültekintően és alaposan jár el egy-egy kérdésben. Az amerikai mintához hasonló centralizációs elképzeléseket elvetve kiemelte, hogy az Európai Bíróságnak nem szabad vákuumba zárkóznia, hanem a párbeszéd formális és informális csatornáit minél szélesebb körben ki kell kihasználnia. Az előadást követő beszélgetésen Federica Cristani az olasz alkotmánybíróság és az Európai Bíróság közötti dialógust vizsgálta konkrét döntéseken keresztül. Sulyok Márton a hazai helyzetkép, különösen az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíráságának viszonya, az ún. előzetes döntéhozatal és a konkrét ügyek vizsgálata mellett kitért az oktatás és a bírók továbbképzésének jelentőségére is a bíróságok közötti párbeszéd fontossága és a nemzeti bírák uniós jogi ismereteinek bővítése terén. Mindezek mellett a beszélgetésen szó esett a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ellentmondásos kapcsolatáról, illetve arról, milyen feltételek mellett teljesülhet a tagállamok azon korábbi kívánalma, hogy az Európai Unió csatlakozzon az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Bár a beszélgetés kimerítő volt, de idő hiányában közel sem tudta az európai bírósági párbeszéd valamennyi aspektusát megtárgyalni, így többek között nem esett szó a tagállami bíróságok közötti párbeszéd lehetőségeiről, ahogy arról sem, hogy a választottbíróságok milyen kapcsolatban állnak az Európai Bírósággal, legyenek azok nemzeti vagy nemzetközi szintűek. A beszélgetés következő része ezekre a kérdésekre keresi majd a választ.
