Olvasási idő: 2 perc

2022. február 23-án a Klímapolitikai Intézet kerekasztal beszélgetést szervezett az űrinnováció és a klímaváltozás kapcsolatáról. A résztvevők Dr. Ferencz Orsolya, Dr. Cséfalvay Zoltán és dr. Sárhegyi István voltak.

A beszélgetés során elhangzott, hogy az űrkutatás több évtizedes múltra tekint vissza, melyben a kezdetektől fogva nagy szerepe volt a magyaroknak is. A résztvevők megállapították, hogy nincs jövő űrkutatás és űrinnováció nélkül. A mindennapi élet teljes egészét ez határozza meg a szórakozástól, a gazdaságon át a védelem politikáig. A kerekasztal beszélgetés során egyetértettek a beszélgetőpartnerek abban, hogy aki nem fektet pénzt, tudást és innovációt az űrkutatásba, az lefog maradni a többiektől a jövőben, épp ezért dicséretes az, hogy Magyarország felismerte ennek lehetőségét időben, és elindította Magyarország Űrstratégiáját. Néhány év múlva ismét eljuthat a világűrbe egy magyar kutatóűrhajós. Ez a misszió az egyik zászlóshajója a magyar űrstratégiának. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) elindítja hamarosan az űrmérnök mesterszakját, ahol a jövő űrkutatóit, űrmérnökeit és leendő asztronautákat szeretnének képezni.

A rendezvény második felében a klímaváltozás és az űrkutatás kapcsolatáról esett szó. A szakemberek elmondása szerint ma nem is tudnánk a klímaváltozásról, a globális felmelegedésről és ezek hatásairól, ha nem létezne fejlett űrtechnológia, pl. műholdas mérések, telekommunikáció a mérőállomások között stb. A klímaváltozás ellen csak az űriparral együtt lehet tenni, enélkül nem lesz sikeres az alkalmazkodás és a védekezés.

Végül az űrhulladék és az űrszemét is szóba került. Sárhegyi István űrjogász felhívta a figyelmet arra, hogy nincs nemzetközi szabályozása az „űrszemetelésnek”, mely sürgető kérdés lenne az emberiség számára.