Olvasási idő: 7 perc

Míg az ír kormány pénzügyi segélyekre, addig a magyar a fejlesztésösztönzésre koncentrált.

A Covid-19 miatti gazdasági válság következtében világszerte nemzeti szintű intézkedéscsomagok jöttek létre, hogy segítsék a munkahelyek és a vállalatok fennmaradását, illetve, hogy a válság után a gazdaságot újra indítsák. A keleti országok másképp kezelték a helyzetet, mint a nyugatiak, de voltak olyan intézkedések amelyek „kötelező érvényűen” majdnem mindenhol megjelentek. Magyarország és Írország példáján láthatjuk a különbségek mértékét és mivoltát.

Az ír gazdaság egy jellemző nyugati példa a válságkezelés menetére. Gazdasági intézkedéseiket összehasonlítva egy középeurópai országgal, Magyarországgal, következtetni lehet a gazdasági, kulturális és szerkezeti különbségekre, akár regionális szinten is.

A válság elején, hogy segítsék a vállalkozásokat, egyszeri, vissza nem térítendő pénzügyi támogatásokat adtak az országok bizonyos cégeknek, hogy kisegítsék őket, és ne bocsátsák el alkalmazottiakat. Ezt Magyarország nem csinálta sokáig, inkább a kedvezményes hitelekre, és az úgynevezett „feltételesen vissza nem térítendő támogatásokra” koncentrált, tehát a cégnek teljesítenie kellett bizonyos feltételeket, vagy vissza kellett fizetnie a támogatást.

Írországban továbbá 2022. április 30.-áig működött, az úgynevezett Foglalkoztatási bértámogatási rendszer (EWSS). Ennek a rendszernek a keretein belül, azok a cégek ahol a Covid-19 hatásai miatt a forgalom több mint 30%-al csökkent átalánytámogatást kaptak, alkalmazottanként, így költségeik jelentősen mérséklődni tudtak.

A közvetlen anyagi támogatás azonban nem a legfenntarthatóbb módja a támogatási és ösztönző rendszernek. Hogy ezen a nehéz időszakon átsegítse a vállalkozásokat, kedvezményes hitel és hitelgarancia programokat hirdettek meg a kormányok. Írországban több ilyen intézkedés is volt, mint a Covid-19 Hitelgarancia rendszer, illetve a Covid-19 hitelprogram.  Ezek függtek a vállalkozás forgalmától és bérköltségétől, illetve 10 000 euró és 1 millió euró (4 és 400 millió forint) közötti összegek voltak. Ezeknek mind alacsonyabb kamatlába volt, mint a piacon megtalálható hiteleknek, és 5 vagy 6 év futamidőre voltak köthetők.

Magyarországon, a Gazdaságvédelmi akcióterv, illetve a Gazdaság újra indító Programok keretein belül több kedvezményes hitel került bevezetésre. Ilyenek voltak például a Széchényi Kártya Program hitelei, vagy a Széchényi Újraindítási hitelek is (egy milliótól egy milliárdig terjedő skálán).


A meglévő hitelekre mindkét országban moratóriumot vezettek be, amellyel kitolták a fizetési határidőt azoknak a cégeknek, akik nem lettek volna képesek időben törleszteni.
Írországban továbbá megalkották a Jövő Növekedési Hitelprogramot is, ami 25000 eurótól 3 millió euróig (10 millió – 1 milliárd forint) volt megigényelhető. Az első 500 000 euró (200 millió forint) fedezet nélkül, 4,5%-os kamatlábbal volt felvehető. 

Vállalkozástámogatás szintjén, olyan adómentes havonta járó támogatást adott az ír kormány az egyéni vállalkozóinak, akiknek a Covid miatti gazdasági válság alatt be kellett szüntetni tevékenységüket és újra indították azt, ami legfeljebb 1000 euróig (400 ezer forint) terjedt. Ezen kívül még tanácsadási szinten, a Covid-19 Üzleti pénzügyi tervezési támogatást nyújtották, ami 5000 euró (2 millió forint) összegű pénzügyi tanácsadást, üzleti terv kidolgozást, és mentorálási lehetőégeket nyújtott elismert tanácsadócégek segítségével.

A magyar kormány egy jelentősen extenzívebb vállalkozástámogatási rendszert alakított ki a Covid járvány alatt. Voltak versenyképesség-növelő támogatások, amelyeknek keretein belül közép és nagyvállalatoknak kaptak 30-35%-os támogatást projektjeikre (minimum 800 millió forint értékben), iparspecifikusan például a műanyag és egészségipart is támogatták vissza nem térítendő támogatás keretében, utóbbit összességében több mint 40 milliárd forint értékben. Mint ahogy Írországban is, itt is kaptak az önfoglalkoztatottak támogatást, azonban csupán 220 ezer forint értékben. Külön a GINOP és a GINOP Plusz programok keretein belül is, a KKV-szektorra célzott feltételesen vissza nem térítendő támogatások kerültek kiírásra, amelyeken belül több olyan feltétel is meg volt szabva (éves minimum gazdasági növekedés, digitalizáció fejlesztése, stb), amelyek hosszútávon tudtak segíteni a magyar cégeknek.
A Technológiaváltó, Magyar Falu, Magyar-Multi-program és Zöld-Nemzeti-Bajnokok programnak is mind hasonló célja volt.

Végül pedig elengedhetetlen részei voltak a gazdasági újra-élénkítésnek az adókedvezmények is.

  • Írországban a helyi önkormányzatoknak fizetendő díjakat 2022 márciusáig elengedték, és a kereskedelmi adókra 2022. április 1.-ig volt kedvezmény.
  • Csökkentették az általános áfa-kulcsokat is, az idegenforgalmi ágazatkban például még mindig a 9%-os csökkentett szinten marad augusztus végéig.
  • Az adótartozásokat raktározni is lehetett, 0%-os kamattal. Ez az intézkedés még mindig érvényben van, és 2023. április 30.-án fog csak lejárni.

A magyar oldalról is történt egy célzott áfacsökkentés, a veszélyeztetett ágazatokban, például a vendéglátásban 5%-ra ejtették a kiszállított ételek áfáját 27%-ról. Csökkentették a helyi iparűzési adót, és fejlesztési adókedvezményt írtak ki KKV-knak, 200 és 300 millió forintos értékben.
Elengedtek több adót is, a vendéglátás és szálláshelyszolgáltatásban dolgozók például 3 hónnapra mentesültek a szociális hozzájárulási adó illetve a járulékfizetés alól, illetve egy pár hónapra az akkori KATA rendszerben dolgozó vállalkozók adóját teljesen elengedték.

Mint láthatjuk, nincs egyértelmű nyertese a Covid-19 gazdasági válságkezelésének, minden ország a saját erőforrásai szerint, és saját körülményeire való tekintettel kezelte a helyzetet. Azt azonban megjegyezhetjük, hogy míg az Ír kormány sokszor segélyekre és pénzbeli támogatásokra hagyatkozott, amiket több ideig megtartott, mint Magyarország, addig a magyar a fejlesztésösztönzésre koncentrált, próbálva mérsékelni a gazdasági leállást, és reziliensebbé tenni az országot a hasonló szituációkra a jövőben.

- írta: Kerényi Krisztián