Olvasási idő: 2 perc

Az MCC Közjogi és Alkotmányjogi Műhelyei látták vendégül Nuno Garoupa professzort az USA-beli George Mason Egyetemről (Fairfax, VA), aki egy webinárium keretében adott elő a két szerkesztőtársával együtt jegyzett „High Courts in Global Perspective” című, 2021-ben kiadott könyvéről illetve az ehhez kapcsolódó kérdésekről. A mai európai diskurzust a jogi és politikai csaták szintjén a nemzeti felsőbíróságok (értsd: alkotmány- és legfelsőbb bíróságok) éles kritikája határozza meg, amely az európai elvárásoknak megfelelő reformok irányába hajtja a tagállami folyamatokat.

Ebben a tágabb összefüggésben a beszélgetés moderátorai és beszélgetőpartnerei Sulyok Márton és Pócza Kálmán arról kérdezték Garoupa professzort, hogy mit gondol a politika bíróságok általi „eljogiasodásáról” (judicialization), a bírói kormányzásról (judicial governance), valamint azon eltérő módszertanokról, amelyekkel a felsőbíróságok munkája vizsgálható, illetve arról, hogy az ilyen módszerekkel kinyert adatok mennyire megbízhatóak. A beszélgetőtársak ezután a bírói függetlenség fontosságáról és mérhetőségéről beszélgettek, hiszen ez a jogállamiságra és az igazságszolgáltatásra vonatkozó indexek legújabb európai hívószava. Garoupa professzor szerint üdvözlendő, hogy sok a jogállamisági index, de azoknak nem szabadna döntően befolyásolniuk európai policy-elvárásokat és döntéseket, mivel nem rendelkeznek az értékelt nemzeti rendszer kontextuális meghatározóinak szükséges alapjával. Az ebben az összefüggésben a statisztikai alapon támogatott igazságügyi reformok vonatkozásában szó esett a kettős vagy az egyes felsőbírósági rendszerek előnyeiről és hátrányairól is.