Olvasási idő: 6 perc

Mivel foglalkozik a New Direction, amelynek Ön az ügyvezető igazgatója?

A New Direction egy az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz kötődő politikaialapítvány, amely elsősorban a párt munkáját segíti új ötletekkel, szakpolitikákmegalkotásával, amelyek minden esetben a szubszidiaritás elvét követi. Természetesen aszabad piac elvét, az egyéni szabadságjogokat is fontosnak tartjuk, csakúgy, mint akonzervatív értékeket. Ezek a fő céljaink. És hogy mit teszünk ennek érdekében? Jelentéseketírunk, eseményeket, nyári egyetemeket szervezünk és igyekszünk egy olyan platformokatlétrehozni, ahol a konzervatív közeg találkozni tud egymással.

Miként látja az európai konzervativizmus helyzetét? Magyarországról nézve nem tűnik egyszerűnek a szituáció.

Az Európai Parlamentben nagyon nehéz, hiszen az egyre inkább balra tolódik. A legtöbb témát, mint az energia, a gender- és identitáskérdések a baloldal dominálja. Nem mondhatjuk tehát, hogy rózsás lenne a helyzet. Ugyanakkor az is látszik, hogy Brüsszelen kívül az EU-ban lényegesen jobb a szituáció. Az európai fővárosokban sokkal egyszerűbb kapcsolatot létesíteni szervezetekkel, emberekkel, illetve meggyőzni őket ötleteink helyességéről.

Tehát azt gondolja, hogy a konzervativizmusnak van jövője Európában?

Igen, természetesen. A konzervatív mozgalom sosem szűnik meg. A politikában egyszer fent, másszor lent vagyunk. De ha megnézzük az új generációt, látszik, hogy többen szavaznak a jobboldalra, mint a baloldalra.

Nem gondolja, hogy a liberálisok kommunikációjának egyik legnagyobb előnye, hogy nagyon egyszerű és az azokat felszínesen vizsgáló közönség számára szimpatikus üzeneteket tud megfogalmazni: tolerancia, „love is love” stb. Ezzel szemben a konzervativizmus üzenetei sokkal komplexebb, azok megértése nehezebb.

Igen, a konzervatív üzenetek megértése nehéz, de ennek egy nagyon egyszerű oka van: Szeretünk mindent kritizálni. Nem szeretjük az egyszerű megoldásokat, hiszen tudjuk, hogy a világ bonyolult. Tudjuk, hogy nincs olyan megoldás, ami mindenhol egyformán sikeresen alkalmazható. Ezért vagyunk a decentralizáció pártján. Amikor a baloldal egy mindenre alkalmazható megoldást kínál, akkor az egyszerűnek tűnik. Az élet azonban nem egyszerű (nevet).

Napjainkban az információink nagy részét a közösségi médiából szerezzük. Ezek a platformok viszont nem kedveznek a bonyolult gondolatok terjesztésének.

Igen, ez is egy nehézsége a konzervatív mozgalmaknak, hiszen ahogy már említettem is, nem szeretjük „hasthag”-ek szintjére egyszerűsíteni a világot. Biztosra akarunk menni a tekintetben, hogy a megoldásainkat, ötleteinket azok mélységében értik meg az emberek. Tehát a közösségi média nem a legelőnyösebb platform a számunkra, mégis használnunk kell, hiszen a fiatal generációt itt tudjuk elérni. Egyszerre kell tehát jelen lennünk a közösségi médiában, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk könyveket olvasni sem. Ez a célja a rendezvényeinknek, hogy elgondolkoztassuk az embereket, ötleteket adjunk, könyveket ajánljunk. Ez után az egyénen múlik, hogy elvégezze a házi feladatát.

Az Önök szervezete, a New Direction, azt is állítja, hogy az Európai Uniót meg kell reformálni. Melyek ma az EU problémái, hol van szükség reformokra?

Azt gondolom, hogy sok párt, vagy akár tagállam még a szerződéseket sem olvassák el, vagy legalábbis nem aszerint cselekszenek. Vissza kell térnünk a szubszidiaritás elvéhez, ahogy a szerződésekben is szerepel. Ha végre megértjük, hogy a problémák nagy része helyi szinten is kezelhető, Brüsszelben pedig nem, akkor jelentős előrelépést teszünk. A legnagyobb harc a szubszidiaritásról szól. Ez nem azt jelenti, hogy mindent helyi szinten kell megoldani, viszont ahol lehetséges, ott alkalmazni kell az elvet. A biztonság-és védelempolitika, vagy a migráció területén szükség van koordinációra. Végül, de nem utolsó sorban, nagyon fontos, hogy az EU támogassa az erős tagállamokat. Mostanában könnyen lehet az az érzésünk, hogy Brüsszelben ennek az ellenkezőjét próbálják elérni. Erős Európához erős tagállamokra van szükség.

Az EU előtt álló legnagyobb kérdés tehát, hogy föderális irányba vagy a szuverenitás rendezőelve szerint halad-e tovább?

Igen. Mi a második opcióval értünk egyet.

A magyar kormány gyakran hangoztatott érve, hogy a jogállamisági vita igazából nem a jogról szól, hanem Brüsszelben egyfajta politikai furkósbotként használják a témát az olyan rebellis államok megregulázására, mint Magyarország vagy Lengyelország. Mit gondol erről?

Ez a konkrét ügytől függ elsősorban, ugyanakkor nem nehéz megállapítani, hogy egy jogi kérdés mögé bújva könnyű politikai támadást intézni. Elég, ha a költségvetés elfogadására gondolunk. Ha a baloldal tesz valamit, az nem jogi kérdés, ha Magyarország, akkor az.

Mit gondol a magyar kormányról?

Én pozitívnak látom azt, ami Magyarországon történik. A magyar gazdaság fejlődik, ennek következtében pedig Magyarország is öles léptekkel halad előre. Másodszor, örömmel látjuk, hogy a magyar kormány hasonlóan gondolkodik a szuverenitás kérdéséről, mint mi. Reméljük, a jó együttműködés megmarad majd.

- írta: Nagy Csomor András