„Ezer éve Európa közepén - A magyar állam karaktere” c. könyv német nyelvű kiadásának bemutatója Stuttgartban

A rendezvényt Dr. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója nyitotta meg mintegy 60 vendég előtt. Bauer beszédében mind a magyar-német kapcsolatokban, mind pedig európai kontextusban a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, amit azonban manapság sokszor meggátolnak. Ennek köszönhetően azonban sokszor nem értik a magyar álláspontot, hisz hiányoznak a vitának helyt adó lehetőségek. Ahhoz, hogy ez ellen tenni tudjunk, valamint a magyar politikai döntések miértjét elmagyarázzuk, a mai könyvbemutatóhoz hasonló rendezvények kiváló alkalmat nyújtanak – mondta az igazgató.

E tekintetben a tanulmánykötet és a rendezvény fontosságát Dr. Izsák András, Magyarország stuttgarti főkonzulja is hangsúlyozta. Izsák kiemelte továbbá, hogy Magyarország egyértelműen elkötelezett Európa és az Európai Unió mellett, de vannak kulturális különbségek, amelyeket az EU mottójának (Egyesülve a sokféleségben) szellemében természetesnek kell tekinteni. Ezen különbségek ellenére azonban továbbra is beszélnünk kell egymással. Ehhez az eszmecseréhez járulhat hozzá ez a könyv, valamint annak stuttgarti bemutatója – hangsúlyozta a főkonzul.

Ezt követően Klaus-Rüdiger Mai, író, publicista és az MCC korábbi vendégoktatója bemutatta az immár német nyelven is elérhető tanulmánykötetet. Mai Hangsúlyozta, hogy Németország és Magyarország között bár sok a hasonlóság, de legalább ugyanannyi különbség is van. Utóbbiak megértéséhez azonban elengedhetetlen a magyar történelem sajátosságainak ismerete. A publicista kiemelte továbbá a két ország politikai kommunikációjának különbségeit: míg Németországban megfontolt és óvatos a kommunikáció, addig Magyarországon közvetlenebbül és erőteljesebben fogalmazzák meg a politikai üzeneteket. Mai szerint a saját kultúrához és történelemhez való ragaszkodás az, amit Németország eltanulhatna Magyarországtól.

A Dörstelmann-Fodor Kinga, tehetséggondozásért és kommunikációért felelős projektmenedzser által moderált panelbeszélgetés egyik legfontosabb aspektusa, amelyben minden résztvevő egyetértett, a kölcsönös megértés fontossága volt. A könyv keletkezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Szalai Zoltán kifejtette, hogy az eredetileg annak a magyar közönségnek íródott, ami két diktatúra után 30 éve végre szabadon élhet. Az új generációnak meg kell tanulnia, kik vagyunk, honnan jövünk, és hogy jelenleg mit miért teszünk – mondta az MCC főigazgatója. Ezenfelül azt is kiemelte, hogy a tanulmánykötet kronológiailag és tipologikusan épül fel annak érdekében, hogy a magyar sajátosságokat jobban meg lehessen érteni. Szalai kitért még az Európai Unió jövőjével kapcsolatos különböző elképzelésekre is: egyfelől az Európai Egyesült Államok, másfelől a nemzetállamok uniójának gondolatára. Míg az előbbit számos tagállam támogatja, Magyarország egyértelműen elutasítja azt, ami az ország történelmére vezethető vissza. Továbbá ezzel kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, hogy mely célokat milyen eszközökkel és milyen hatáskörmegosztásokkal tervezik elérni. Az ilyen kérdéseket nyíltan meg kell vitatni, és a tagállamoknak nyíltan szembe kellett nézniük ezzel a vitával – mondta a főigazgató.

Ezt a nézetet Klaus-Rüdiger Mai is osztotta és hangsúlyozta a kronologikus gondolkodás fontosságát az egyetemes történelem, valamint más országok politikai felfogásának megértése szempontjából. Az író továbbá úgy véli, hogy a legtöbb tagállam a kulturális különbségek miatt nem érdekelt az Európai Egyesül Államokban, ezért ez a koncepció soha nem fog létrejönni.

Szalai a magyarországi kereszténységre irányuló kérdésre válaszként elmondta, hogy a keresztény kultúra és értékrend alapvetően fontos szerepet tölt be a magyar társadalomban, mindazonáltal ez nem függ össze szorosan a személyes hittel, valamint vallással. Ezzel kapcsolatban Mai elmondta, hogy bár a német politika a keresztény hagyományokra vezethető vissza, azonban manapság ennek már sem a politikában, sem a társadalomban nincs igazán jelentősége.

A pódiumbeszélgetést közönségkérdések, valamint B. Szabó Dezső, a Liszt Intézet igazgatójának zárógondolatai követték. Ezt követően fogadáson folytatódott a konstruktív eszmecsere a magyar-német kapcsolatok jövőjéről.

A könyvbemutatóra a Magyar-Német Intézet által szervezett tanulmányút keretében került sor, amelyen a Mathias Corvinus Collegium tíz diákja vett részt. A három napos úton összesen 12 különböző program volt: találkozó a Konrad- Adenauer-Stiftung stuttgarti irodájában, a Külföldi Kapcsolatok Intézetében (IfA), Magyarország stuttgarti Főkonzulátusán, a stuttgarti Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központban, vacsora a Freiburgi Egyetem apl. professzorával, dr. Michael Prosser-Schell-vel, munkareggeli Steffen Bilger (CDU) Bundestag-képviselővel, látogatás az Állami Igazságügyi Igazgatóságok Nemzetiszocialista Bűnöket Vizsgáló Központi Hivatalánál, idegenvezetés a ludwigsburgi Residenzschlossban, találkozó a Baden-Württemberg tartományi közlekedési minisztériumban, látogatás a Német-Francia Intézetben, a Baden-Württemberg Stiftungnál, valamint a Stuttgarter Zeitungnál. A diákok emellett egy tárlatvezetés keretében megismerkedhettek a baden-württembergi tartományi parlament munkájával is.

A cikk eredetileg a Magyar-Német Intézet honlapján jelent meg.