Alkotmányjogi utazás Amerikában

A jog világába kalauzol minket Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője nemrég megjelent könyvében, ami nemcsak az alkotmányjogász szakemberek, de a jog iránt érdeklődők számára is érdekes olvasmányt nyújt. Az „Alkotmányjogi utazás Amerikában” című interjúkötet számos olyan témát taglal, amelyek az Európai Uniót és Magyarországot is érintik. A szerzővel Székesfehérváron a könyv ötletéről, megszületéséről és az abban megjelenő alkotmányjogi és más szakmai kérdésekről Kígyóssy Evelin székesfehérvári KP-s diák beszélgetett.

Sándor Lénárd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd szakközgazdász ösztöndíjjal tanulhatott az Egyesült Államokban. A könyv megírásához személyes tapasztalás vezetett. Egyesült Államok-beli tartózkodásának egyik legmeghatározóbb élménye az volt, amikor amerikai 19-20 éves diákok közéleti téma iránt érdeklődve a legfelsőbb bíróság által hozott döntésekről vitáztak nyári estéken akár órákon keresztül. Ezt a kulturális attitűdöt szerette volna Magyarországra hozni.

Az interjúkötet minden fejezete más-más jogi témakörről szól, de földrajzilag is egy utazás, mert Philadelphiától Washingtonig járja be az államokat.

A témák változatosak, az alapvető jogok és a jelenkori kihívások (pl. koronavírus) mellett súlyos kérdések tárgyalása közben olyan érdekességekre is fény derül, mint például, hogy kik voltak az "éjféli bírók", miért tüntetnek ma gyakrabban a legfelsőbb bíróság, mint a törvényhozás épülete előtt.

A kötetből megismerhetjük, hogy melyek azok az államszervezeti kihívások, amelyek az alkotmányból fakadnak, hogy hogyan oszlik meg a hatalom a szövetségi kormányzat és a tagállamok között. Az alkotmány egyik célja, hogy az emberek természetes jogait védje, a másik a demokratikus hatalomgyakorlás biztosítása, amelyek betartását a bírói testületek ellenőrzik – hangsúlyozta a szerző.

Manapság a bírák olyan döntéshozatalban is részt vesznek, amelyek egyébként a demokratikus döntéshozatalra tartoznának. Trump elnöksége idején - hosszú idő óta először - a konzervatív bírók kerültek túlsúlyba, ennek eredményeképpen a következő évtized mutatja majd meg, hogy mi lesz az Egyesült Államokban ennek a következménye. A demokratikus hatalom gyakorlása helyett manapság teret nyer a bürokratikus rendszer, egyes bírók nagyobb szerepet kapnak. Olyan kérdésekben, mint pl. az abortusz nem a kongresszus vagy a tagállami törvényhozó testület, hanem a legfelsőbb bíróság dönt, ezért fordulhat az elő, hogy ma már alig látni tüntetést a kongresszus épülete előtt, inkább a legfelsőbb bíróság előtt tiltakoznak az emberek.

Az alkotmányjogi szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a bírósági hatalom megnövekedése és az adminisztratív állam megerősödése napjainkban olyan jelenségek, amikre figyelnünk kell.

A beszélgetés során az Európai Unióban tapasztalható folyamatok kapcsán a szakértő elmondta, hogy egyre többen látják úgy, hogy Európa nagy gondban van, mert a szuverenitást érintő kérdéseket a tagállami szintről egyre inkább szövetségi szintre emeli. A ’80-as évek óta az integráció működése bonyolultabbá vált, és olyan kérdésekbe akar beleszólni a szövetség, ami a tagállamok közpolitikáját érinti, ilyen kérdés például a gyermekvédelem vagy az energiaválság is.

A kötet tanulsága, hogy megmutatja a különbségeket az európai és amerikai alkotmányjogi szemléletmód között. Ha egy amerikait megkérdezünk, akkor amerikainak vallja magát, még akkor is, ha külön tagállamokról beszélünk – vallja a szerző. Az európaiak nem vallják magukat európainak, az európaiság csak kiegészítheti azt az identitást, ami a nemzetiséget jellemzi.

A kötet során többször felmerültek a jövő kihívásai. Sándor Lénárd szerint a legsürgetőbb kihívásokat jogi értelemben a technológiai fejlődés (pl. mesterséges intelligencia és algoritmusok) jelenti, melyre a jogászoknak is választ kell adniuk.

A beszélgetés végén – melyen a székesfehérvári Középiskolás Program diákjai is jelen voltak - alkalom nyílt kötetlenebb beszélgetésre, kérdésfeltevésekre is.