Olvasási idő: 4 perc

A Zala megyei fiatalok körében átlag alatti a migrációs potenciál, mindössze három százalékuk tervezi, hogy tartósan külföldön telepedik le – hangzott el Székely Levente előadásán a Mathias Corvinus Colle­gium (MCC) zalaegerszegi képzési központjában. A szakember kiemelte: a Kárpát-medencei magyar fiatalok túlnyomó többsége optimistán tekint a jövőbe.

Az általános tendenciákat értékelve az Ifjúságkutató Intézet vezetője elmondta: a 2020-as nagymintás ifjúságkutatás adatai szerint a fiatalok 11 százaléka tervez hosszú távon külföldön élni, 21 százalékuk pedig néhány évet töltene egy idegen országban. A csökkenő tendencia egyértelmű: négy évvel korábban még 15, illetve 27 százalékuk mondta ugyanezt, közölte Székely Levente. 
Az anyaországi fiatalokhoz képest külhoni – erdélyi, kárpátaljai – társaik jóval nagyobb arányban tervezik elhagyni hosszabb-rövidebb időre a szülőföldjüket. A döntés meghozatalakor döntő tényező a gyermekvállalás és az ezt támogató családi környezet. Megfigyelhető, hogy a fiatalok egyre inkább egyedülállók – a házas fiatalok aránya 2010 óta 10 százalékon stagnál ­–, azonban a házasságra pozitív értékként tekintenek és átlagosan két gyermek vállalását tervezik. 

Székely Levente szerint a csökkenő kivándorlási hajlandóságot magyarázhatja, hogy a 15–29 éves fiatalok munkaerőpiaci jelenléte folyamatosan nő – 2020-ban 55 százalékuk dolgozott –, illetve kevesebb mint tizedük tervezi, hogy munkahelyet vált. A fiatalok többsége úgy véli, hogy tanulmányai végeztével legfeljebb néhány hónapon belül talál állást, túlnyomó többségük szerint elég vagy nagyon valószínű, hogy találnak olyan munkát, amire vágynak. Bár az elhelyezkedési esélyek megítélésében megosztottak, 2016-hoz képest ezen a téren is javulás tapasztalható. A fiatalok szubjektív anyagi helyzetét tekintve 2020 végén kétharmaduk állította magáról, hogy komolyabb anyagi problémák nélkül él. A fiatalok jövőképében, életszínvonalában és anyagi helyzetében is pozitív elmozdulás volt tapasztalható a kutatás szerint: többségük alkalmazottként képzeli el jövőjét, míg minden ötödik fiatal vállalkozás indításában gondolkodik. 

A kutatás tanúsága szerint a fiatalok a jobb megélhetés reményében, szerencsét próbálni, tudást bővíteni, tapasztalatot szerezni mennek külföldre, míg a családjukhoz és a barátaikhoz való ragaszkodás, az itthoni boldogulás és magyarságuk fontossága tartja vissza őket, fogalmazott a szakember. Szintén gátló tényező lehet a nem megfelelő nyelvtudás: bár a fiatalok 79 százaléka mondja magáról, hogy beszél valamilyen idegen nyelven, az így nyilatkozók csupán felének van nyelvvizsgája, jellemzően angol vagy német nyelvből. Aggodalomra adhat okot ugyanakkor, hogy a tanulni vágyó fiatalok aránya folyamatosan csökken: 2020-ban bő negyedük nyilatkozott úgy, hogy kíván még valamilyen új ismeretet elsajátítani élete során. 
Székely Levente kiemelte: az utóbbi években jelentősen megváltozott a fiatalok szubjektív problémaérzékelése is. Míg 2008-ban, a gazdasági világválság idején a munkanélküliséget tartották a leg­égetőbb problémának, a kérdés 2020-ban már nem szerepelt az öt legfontosabb probléma között. Helyét 2020-ra a jövő bizonytalansága vette át, illetve – jó eséllyel a járvány hatására – megjelent a fiatalok által tapasztalt öt legfontosabb nehézség között a baráti társaságok és közösségek hiánya – fejtette ki az Ifjúságkutató Intézet vezetője.

A cikk eredetileg a Zaol.hu-n jelent meg.