Olvasási idő: 3 perc
Március 21-én tartotta meg közös szakértői workshopját a Migrációkutató Intézet és a török Közel-Kelet Tanulmányok Központja (ORSAM). A két szervezet kutatói mellett a Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai is részt vettek a megbeszélésen. A workshop fő témái a török külpolitika átalakulása, a törökországi menekültek helyzete, valamint az orosz-ukrán háború voltak.
A felek egyetértettek abban, hogy az AKP 2002-es hatalomra kerülését követően Törökország külpolitikája jelentős átalakuláson ment keresztül. A korábbi nyugati fókuszú külpolitika helyett nagyobb hangsúlyt kaptak az országot körülvevő régiók, mint például a Közel-Kelet. A török külpolitikát különösen a Közel-Keleten gyakran a régión belüli változások és válságok késztették aktívabb szerepvállalásra, ide sorolhatjuk többek között Szíria és Líbia esetét. Emellett fontos kiemelni, hogy a török külpolitika eszköztára is jelentős bővülésen esett át: nagymértékben nőtt a török állam által fenntartott nagykövetségek száma világszerte, megerősödtek a török katonai képességek, valamint egyre fontosabb szerepet kapott a kulturális diplomácia is.
A törökországi menekültek helyzetével kapcsolatban kiemelhető, hogy Törökország már a szíriai háború 2011-es kitörését megelőzően is több menekülthullámmal került szembe. Ide sorolhatók a nyolcvanas-kilencvenes évek iraki menekültjei, valamint a délszláv válságot követően érkező menekültek. 2015 óta azonban kijelenthető, hogy Törökország a legtöbb menekültet befogadó állam a világon. A hivatalos adatok szerint 3,5 millió szíriai menekült tartózkodik az országban, ám a valós szám a 4 millió főt is átlépheti. A szíriai menekültek többsége a török-szír határ közelében telepedett le. Az itt élők gyakran jelentős problémaként élik meg a jelenlétüket. A török állam aktívan részt vesz a szíriaiak integrációjában, valamint elősegíti a belépésüket a munkaerőpiacra. Emellett a workshop résztvevői kiemelték a török állam törekvéseit a menekültek önkéntes alapú hazatelepítésére a Szíriában létrehozott biztonsági övezetekbe.
Az orosz-ukrán háború kapcsán mind a résztvevő magyar kutatók, mind pedig az ORSAM munkatársai kiemelték, Törökországot és Magyarországot is kiemelten érintette a menekültek érkezése. A felek emellett megvitatták a háború lezárásának lehetőségeit, valamint kitértek az ukrán haderő által használt török gyártmányú Bayraktar TB2-es drónok kérdésére is.
