Reading time: 4 minutes

Noha az elmúlt időben számtalan intézkedés született kormányzati szinten a légszennyezettség csökkentésére, a lakosság is sokat tehet a levegő minőségének javítása érdekében. A téli fűtési időszak elindulásával a kémények öntik magukból a káros anyagot, ami Magyarország egyes részein komoly problémát okoz. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hazai szállópor-koncentráció 80 százaléka Lengyelországból és Romániából érkezik a Kárpát-medencébe.

Hazánk földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag is hátrányos helyzetben van, hiszen medencében fekszik, gyakori a szélcsend, ami meggátolja a levegő cserélődését. A fűtési szezon beindulásával pedig csak fokozódik a légszennyezettség mértéke. Szakértők szerint a rossz minőségű levegő legalább annyira káros, mint a dohányzás: becslések szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen 13 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében.

„Nem véletlen, hogy a kormányzat a légyszennyezés csökkentését kiemelt környezetvédelmi és egészségügyi célnak tekinti, a Nemzeti Energiastratégia, valamint a Nemzeti Energia- és Klímaterv is hangsúlyosan foglalkozik a problémával” – mondja Kerekes György. Az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetője szerint az újépítésű ingatlanok energetikai szabványának 2021-től hatályos szigorítása jelentősen hozzájárulhat a szükséges fűtési energia mennyiségének csökkentéséhez. (A rendelet azt is előírja, hogy az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni.) Az elmúlt években a konkrét kormányzati jogalkotási lépések (így például az avarégetés országos általános tilalma) vagy támogatási programok (fűtéskorszerűsítési és energiahatékonysági pályázatok) a károsanyag kibocsátás csökkentését tűzték ki célul.

Kerekes György szerint a lakosság is sokat tehet a levegő minőségének javításért annak érdekében, hogy hazánk ne a negyedik legrosszabb levegőjű uniós tagország legyen, ahol a téli időszakban a légszennyezettségi adatok esetenként még a kínai és indiai adatokat is meghaladják – mint ahogy erre az Európai Számvevőszék is felhívta a figyelmet korábbi elemzésében. A Klímapolitikai Intézet vezetője szerint hazánkban a légszennyezés terén a téli időszakban a legnagyobb problémát az elavult fűtőberendezések jelentik, illetve az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag, amely sok esetben nem más, mint szilárd hulladék (rongyok, különféle műanyagok, háztartási szemét).

Már rövidtávon is jelentős levegőminőség-javulás lenne elérhető a megfelelő tűzifa (maximum 15 százalékos nedvesség tartalmú, erdőgazdálkodásból származó tűzifa, brikett vagy pellet) használata és a fatüzelésű rendszerek fejlesztése révén. Hosszú távon a háztartási körülmények közt termelt megújuló energia, vagy a földgázra alapozott fűtéskorszerűsítés, energiaoptimalizálás és az energiahatékonyság növelés jelenthetne megoldást, de a szálló por mennyiségét már a jó minőségű, száraz tűzifa biztosítása is jelentős mértékben visszaszoríthatná.

A kedvezőtlen hazai légszennyezettségi mutatókért azonban a szomszédos országok is felelősek: a statisztikai adatok szerint a hazaiszálló-por koncentráció majdnem 80 százalékát lengyel és román szennyezők bocsátják ki. A hazai erőfeszítések mellett ezért hosszú távon nagy szerepe lehet a régiós szinten koordinált szakpolitikának is, amivel regionális együttműködéseken keresztül közelebb lehet kerülni ahhoz, hogy a térség országai folyamatosan csökkentsék saját kibocsátásukat.