Reading time: 4 minutes

Az MCC legutóbbi Vezetőképző Klubjának vendége dr. Molnár Bálint volt, az MCC alumnusa és a Média/Kommunikáció szakirány volt vezetője.

 Az MCC legutóbbi Vezetőképző Klubjának vendége dr. Molnár Bálint volt, az MCC alumnusa és a Média/Kommunikáció szakirány volt vezetője. Ez alkalommal egy intézményi kommunikáció előadáson és workshopon vehettek részt diákjaink, amelyek célja az intézmények (vállalatok, kormányzati szervezetek, non-profit szervezetek) hosszú távú, stratégiai céljait támogató kommunikációs tevékenység feltételeinek áttekintése volt.

A foglalkozásról Csipak Levente hallgatónk beszámolóját olvashatják:

"Minden vezető találkozik olyan szituációkkal, amelyek során fontos, hogy a külső és belső érintettek számára megfelelően kommunikálják a tényeket és az általuk képviselt szervezet helyzetét, álláspontját. Ilyen szituációkra készítette fel a Mathias Corvinus Collegium Vezetőképző Akadémiájának hallgatóit a 2019. november 17-i Intézményi kommunikációs workshop, amelyet Dr. Molnár Bálint kommunikációs szakember tartott.

Dr. Molnár Bálint az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvégzése után a kommunikációs szektorban helyezkedett el, ahol előbb a HeidelbergCement csoport vállalati kommunikációjáért volt felelős, később pedig a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet marketing- és kommunikációs menedzseri pozícióját töltötte be. Doktori disszertációját 2017-ben védte meg a Budapesti Corvinus Egyetemen, jelenleg pedig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kommunikációs osztályát vezeti. Az MCC-ben tartott műhelymunka alkalmával először a téma elméleti alapjait mutatta be a hallgatók számára, majd különböző feladatok során a gyakorlatba is átültették ezeket.

Az első nagyobb érintett témakör az intézmények általános kommunikációs stratégiája volt, amely terület bemutatásakor Molnár Bálint karrierje során felmerült helyzeteket is felidézett. Gyakorlati feladatként a hallgatóknak egy szabadon választott intézmény egy adott célcsoportra irányuló stratégiáját kellett elemezniük, azonosítani a folyamatokat, bevett gyakorlatokat, majd ezután potenciális javítási lehetőségeket fogalmaztak meg. 

Második témakörként a sajtóval történő kommunikációval foglalkoztak, megismerték a sajtóközlemény műfaji és formai jellemzőit. Az elméleti áttekintés után itt is feladatmegoldás következett: a hallgatók valódi cégek ténylegesen kiadott sajtóközleményeit elemezték, majd azokat átfogalmazták és átrendezték olyan formába, amely hírként való közlésre is alkalmas.

Az utolsó részterület, amelyet a hallgatók megismerhettek, a kríziskommunikáció volt. A kommunikáció ezen formája, noha szerencsés esetben csak ritkán szükséges, kiemelt fontosságú, hiszen az ilyenkor adott nyilatkozatok, interjúk, kiadott közlemények hosszú időre meghatározzák az intézményről alkotott képet a köztudatban. A Vezetőképző Akadémia résztvevői végigjárták azt a folyamatot, amely a kríziskommunikációs szabályzatok, útmutatók kialakításához vezet, és feltárták a főbb szempontokat, amelyek az alapvető kríziskommunikációs irányelveket meghatározzák.

A workshop lezárásaként, a megszerzett tudást szintetizálva, a hallgatók kisebb csoportokban elemezték előre megadott szervezetek teljes kommunikációs stratégiáját, azonosították az intézmények főbb érintettjeit, sajtómegjelenéseit, közösségimédia-aktivitását, valamint javaslatokat tettek a lehetséges fejlesztés irányaira vonatkozóan.

Köszönjük Dr. Molnár Bálintnak a műhelymunka megtartását!"