Reading time: 5 minutes

Március 15. nem csak a szabadságharc és a forradalom ünnepe miatt fontos. Ez a nap a fogyasztóvédelem világnapja, így többen a vásárlók érdekeiért folytatott küzdelemre is felhívják a figyelmet. Fogyasztó- és környezetvédelmi szempontból egyaránt aktuális probléma a tervezett elavulás, amelyről a Klímapolitikai Intézet végzett kutatást a Századvég közreműködésével. 

A tervezett elavulás azt jelenti, hogy a gyártók a terméket szándékosan úgy dobják piacra, hogy az tartósan ne legyen használható, és a javíttatása is nehéz legyen. Az etikátlan üzleti modellben a tömeggyártott áruk gyors cserélődése biztosítja a vállalatok nyereségességét, hiszen, ha valaminek rövid az élettartama, akkor abból az emberek kénytelenek többször újat venni. 

A tervezett elavulás környezetvédelmi szempontból is aggályos. Az árucikkek gyors cserélődése a Föld erőforrásainak pazarló felhasználásához, hulladékképződéshez és környezeti károkhoz vezet. A hamar kidobott termékek alapanyagainak előállítása, az árucikkek gyártása és szállítása növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását. 

Az ENSZ Global E-waste Monitor 2020 jelentése szerint - folyamatos növekedés mellett - 53,6 millió tonna, azaz fejenként 7,3 kilogramm elektronikus hulladék keletkezik a világon. Ennek köszönhetően egyre nagyobb mennyiségben kerülnek környezetkárosító anyagok a természetbe (például higany, brómozott égésgátló anyagok, freonok), és mivel az e-hulladék mindössze 17,4 százalékát hasznosítjuk újra, évente 57 milliárd dollár értéket képviselő, újrahasznosítható nyersanyag kerül a szemétbe. Az Eurostat jelentése szerint is emelkedik a begyűjtött e-hulladék aránya, aminek mennyisége Magyarországon is megduplázódott az elmúlt években. 

A tervezett elavulás problémáját érzik az emberek is. A Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében készült kutatás szerint a megkérdezettek 85 százaléka úgy véli, egyre több olyan termékkel találkozni, amelyet a meghibásodás után már nem lehet javítani, holott a tartósság az emberek 72 százalékának fontosabb, mint az ár - még azok is így vélekednek, akik magukat a rossz anyagi helyzetben élők közé sorolják. A válaszadók 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyes vállalatoknak nem érdekük tartós árucikket gyártani, mert azzal eladásaik csökkennének, és 81 százalék értett egyet azzal, hogy az elektronikai termékeket sokszor eleve úgy tervezik, hogy hamar elavuljanak. Még ennél is többen voltak azok, akik szerint az EU-nak szigorúbban kellene fellépnie a szándékosan gyorsan elavuló cikkek gyártóival szemben (93%), és akik szerint a tervezett elavulás visszaszorításával a keletkező hulladék mennyisége is mérsékelhető (92%).

Az Európai Unió a körforgásos gazdaságra történő átállás ösztönzésével küzd a tervezett avulás gyakorlata ellen, ami fontos eleme a klímasemlegességi célok 2050-ig történő elérésének. A közösségi célkitűzésekkel összhangban Magyarországon 2021. első negyedévében számos olyan jogszabálymódosítás lépett életbe, amely a tervezett elavulás visszaszorítására törekszik. Január 1-től a 70/2020. (VI. 12.) Kormányrendelet és a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet a jótállás időtartamának és hozzáférhetőségének kiterjesztésével lehetővé teszi, hogy a fogyasztók könnyebben érvényesíthessék a termékgaranciát, így a meghibásodott termékekből kevesebb kerülhet a szemétbe. Az intézkedés a társadalom által egyértelműen támogatott; az emberek 93 százaléka számára fontos a garancia a termékek megvásárlásakor. 

A március 1-jén hatályba lépett a 2021. évi II. törvény a fogyasztóvédelmi és a hulladékról szóló jogszabály fontos kiegészítéseként ösztönzi többek között a tartós és javítható termékek előállítását, ami szintén találkozik a társadalmi igényekkel. A magyar állampolgárok 82 százaléka ugyanis, ha teheti, szívesen megjavíttatná meghibásodott használati eszközét, ahelyett, hogy lecserélné azt, amikor elromlik. 

A Klímapolitikai Intézet és a Századvég közreműködésében készült kutatásból összességében kitűnik, hogy ha a fogyasztókon múlna, és nem a vállalatokon, sokkal kevesebb elektromos hulladék keletkezne, így a fogyasztók mellett a környezetünket is hatékonyabban tudnánk védeni.

A témáról bővebben a klimapolitikaiintezet.hu oldalon olvashat.

A reprezentatív közvélemény-kutatást a felnőttkorú lakosság körében a Századvég végezte 2020. júliusában 1002 fő megkérdezésével. A CATI-módszerrel megvalósított felmérés adatai plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.