Reading time: 2 minutes

Milyen kihívások érik az olyan alkotmánybíróságokat, amelyek törvények bírósági felülvizsgálatát végzik? - tette fel a kérdést Paul Yowell egyetemi docens a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén.

Az utóbbi évtizedekben a vonatkozó szakirodalomban kétségkívül domináns nézetté vált az az álláspont, hogy a demokratizációs folyamatok során mindenféleképpen fel kell állítani egy alkotmánybíróságot, amely a demokratikus rend megőrzésén őrködik. Időközben azonban kiderült, hogy sokszor olyan kérdések eldöntését is az alkotmánybírókra bízták, amelyhez nem biztos, hogy minden esetben meg volt a kellő kompetenciájuk.

Paul Yowell különböző igazságszolgáltatási rendszereket is ismertetve, elméletét azzal indokolta, hogy demokratikus kérdéseket vethet fel, ha egy bírói testületet jogszabályok felülvizsgálatának és eltörlésének jogánál fogva törvényalkotási hatáskörrel ruházunk fel. Szerinte a konfliktus amiatt éleződött ki az utóbbi évtizedekben, mert nagyon sok esetben a bírósgoktól várják a nagy morális, ideológiai és politikai viták megoldását. Példaként hozta fel a bevándorlás kérdéskörét, a gender ideológiát és a koronavírus-járvány kezelésével összefüggő vitákat. A kutató könyvéről is beszélve rámutatott, az alapjogok rendkívüli kiszélesítésének vagyunk tanúi és egyre több elemet próbálnak bepréselni alapjogi kategóriákba. Változó erkölcsi elvárások fogalmazódnak meg, így bizonytalanság alakul ki az alapjogokkal, emberi jogokkal, alkotmányos jogokkal kapcsolatban – tette hozzá.

Alternatívaként Paul Yowell azt javasolta, hogy államok felülvizsgálati tanácsokat állíthatnának fel, amelyeknek nem feltétlenül szükséges jogászokból állnia. A tanácsnak nem csak megsemmisítési, de felülvizsgálati, korrigáló-tanácsadó hatásköre is lenne. Tevékenységéhez akár kutatás is tartozhat.