Reading time: 6 minutes

A Vezetőképző Akadémia első, 2021-es hétvégi szemináriumára március 18-19-én került sor John R. Turner részvételével. A University of North Texas egyetem doktori címmel rendelkező adjunktusa – aki társszerzőként könyvet is publikált a témában The Flow System címmel – a személyes részvételével kialakított ún. áramlat rendszerének kérdéskörében (ami nem tévesztendő össze Csíkszentmihályi Mihály flow-élmény koncepciójával) tartott kétnapos programsorozatot hallgatóinknak.

John eredetileg mérnöki képzettséggel rendelkezett, az évek során azonban számos különböző tudományterületen tett szert ismeretekre: alapdiplomát szerzett pszichológia szakon, mesterdiplomát humánerőforrás-fejlesztésen, doktori címét pedig alkalmazott technológiák és teljesítményjavítás tárgykörben szerezte.

A hétvége témája a John és kutatótársai (Nigel Thurlow és Brian Rivera) által kifejlesztett „flow system”, azaz áramlatrendszer és annak alappillérei voltak. A flow-szemlélet célja voltaképpen egy olyan kívánatos szervezeti/intézményi állapot elérése, amelyben a korlátok elrendezése, alakítása lehetővé teszik, hogy a tagok és munkavállalók az egymás közti, valamint az ügyfelekkel való interakcióikra fókuszálhassanak, így segítve őket abban, hogy tettrekész, cselekedetfókuszú attitűdöt vehessenek fel ahelyett, hogy szervezeti súrlódásokkal, elégtelenségekkel küzdenének értékes idejükben. A flow-szemlélet egy újragondolt rendszert kínál a szervezeteknek arra, hogy megértsék komplexitásukat, befogadják az együttműködésen alapuló munkavégzést és a csapatalapú vezetési struktúrákat. Egy ilyen rendszer elősegíti az (üzleti) növekedést is:kiiktatja a hozzáadott értékkel nem bíró tevékenységeket azáltal, hogy támogatja egy innovatív környezet kialakítását, az érték gyors célbajuttatását, valamint a piacra dobási idő lerövidítését.

A péntek esti program elsősorban a bemutatkozásról és a koncepció átadásáról szólt. A foglalkozás előtt és közben megismerkedhettünk egy gazdag funkcionalitással bíró, felhasználóbarát és kollaboratív online whiteboard-dal is (Mural), ami már önmagában hasznos tapasztalatnak bizonyult. A kölcsönös bemutatkozás után a flow rendszer lényegével, valamint szerkezetével foglalkoztunk. Megismertük fő elveit, valamint a hármas hélix szerkezetét, amely a következő kutatási területekből tevődik össze: (1) komplexitás-elmélet, (2) megosztott vezetés és (3) az együttműködés/csapatban dolgozás tudománya. Ezt követően elkezdtünk behatóbban megismerkedni a flow három alappillérével. Az együttműködés tudományával kapcsolatban John rendkívül fontos, korántsem egyértelmű konklúziókra hívta fel a figyelmünket: a megközelítésnek egyszerre kell figyelembe vennie mikro-, mezo- és makroszintű sajátosságokat az egyén, a csapat, több csapat együttese, valamint a szervezet egészének dimenziójában. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozandó, John egy igen érdekes dologra mutatott rá: közelmúltbeli kutatások alapján nagy pontossággal megjósolható – csupán a csapaton belüli társas interakciók vizsgálatával –, hogy egy adott verseny vagy projektmunka keretében mely csapat lesz a győztes. Ennek értelmében a hatékony együttműködés döntő jelentőséggel bír egy közösen végzett feladat eredményében, jelentősége jócskán meghaladhatja az egyéni képességek, kvalitások, az egyéni feladatrészek és a tartalmi konkrétumok fontosságát.

Szombaton folytatódott a három pillér vizsgálata, amelynek keretei között a korábban már részben átvett együttműködés mellett a komplexitás-elmélet és a megosztott vezetés is nagy szerepet kapott. Előbbivel összefüggésben megtudtuk, mit jelent egy komplex adaptív rendszer, az egyes problémakategóriák a probléma és a megoldás bizonytalansága szempontjából, valamint bemutatásra került az ún. Cynefin keretrendszer az öt különböző kontextuális beállítottsággal. Ennek legfontosabb szervezeti/vezetési implikációi szintén átbeszéltük. Megtudtuk, hogy egy adott szituációban döntéstámogatási szereppel bírhat a keret, hiszen segít felismerni, hogy a problémadefiníció szempontjából oly fontos kontextusok közül melyik jellemző éppen az adott entitásra. Ez segíthet adekvát döntéseket hozni, illetve olyan problémákat leküzdeni, amelyek akkor merülnek fel, amikor az alapértelmezetten preferált menedzsmentstílusok hibákhoz vezetnek.  A program végén lehetőségünk volt a már említett online whiteboardon kisebb csoportokban felvázolni egy jól működő csapat alapjait: saját erősségeink megtárgyalása után az együttműködést szabályozó normákon, alapelveken és csoportértékeken keresztül próbáltuk meg lefektetni egy effektív csapat axiómáit.

A hétvége a flow rendszer holisztikus megközelítésén keresztül átfogó képet adott komplex rendszerek, entitások működésének logikájáról az egyénitől a szervezeti szintekig. Kifejezetten örültünk, hogy a tekintélyes elméleti tudásanyag rendszerint tartalmazott – néhol meglepően egyszerű – gyakorlati következményeket, alkalmazandó praktikákat, valóságból merített problémákat, amelyek segítettek meglátni az elméleti keretrendszerekben rejlő potenciált. A hallottak pedig a specifikus szervezetfejlesztéstől kezdve a szervezeti vezetésen át az egyszerű csapatban dolgozás, együttműködés és csapatvezetés témaköréig számos területen nyújthatnak támpontot, segítséget számunkra a későbbiek során.

Czeglédy Levente és Dienes Sára