Élménybeszámoló az idei OkTombor Fesztről

 

Könnyed derűvel bíztam collegiumi szobánk kulcsát Sanyi bácsira; hadd hagyjam most egy hétvégére nála az egyetemi napok minden őrületét! Hisz vár rám Tokaj, a szüreti forgatag meg a borgőzös beszélgetések - egyszóval az OkTomBor Feszt!

 

Sajnos a fél négyes vonatra nekem már nem jutott helyjegy, ezért a többiektől külön, egy órával később indultam, és – ezért szeretem az IC-t – még így is előttük értem Tokajba! Az állomáson hamar megtaláltuk egymást, majd közösen indultunk a szállásra. Amikor először sétáltunk végig a főutcán, engem azonnal magukkal ragadtak az illatok: sült kolbász, kenyérlángos, törökméz, tócsni és kürtős kalács sorra egymás után. Ó és a furmint, a sárgamuskotály, a hárslevelű, a szamorodni meg az aszúborok, hogy kacérkodtak velünk! Nagyon sok pincészet kijött a szüreti napokra és jobbnál jobb borokat kínáltak.

 

Már az első este bomba volt! Eleinte sokat bolyongtunk, miután pont lemaradtunk a Fluor Tomi koncertről, már azt sem tudtuk, hol vacsorázzunk. Valahogy azért csak összeszedtük magunkat, ettünk, majd valami misztikus késztetésből elkezdtünk édes és félédes itókákat vásárolni. Kiültünk a főtérre, de az utcabál hamar véget ért, így kénytelenek voltunk továbbállni; az estét a Veresszekérben folytattuk. Beszélgettünk-beszélgettünk, de oly hevesen ropták körülöttünk, hogy már mi sem tudtunk ellenállni - és tulajdonképpen mért is akartunk volna? Táncos buliba fulladt az este.

 

Másnap közös reggelivel indítottuk a napot, majd a Disznókő pincészetbe látogattunk. Felsétáltunk a szőlőbirtok legmagasabb pontjára, magához a névadó kőhöz, amely az avatott szemek szerint minden kétséget kizáróan vaddisznófej formájú. A mi avatatlan szemeink kételkedtek ebben, de ekkor még hátra volt a borkóstoló! Miután kigyönyörködtük magunkat és Ati Bond készített pár fotót, muskotályt csemegézve szépen lebaktattunk a dombról. Magyarország legszebb traktorgarázsát csak messziről, a présházat azonban belülről is megnéztük. Mindkettő Ekler Dezső, Ybl díjas építész tervei alapján épült 1995-ben. Miután a borkészítés legmodernebb technológiájába is bepillantást nyerhettünk, a pincébe mentünk, következett a várva várt kóstolás.  Az első bor egy száraz furmint volt 2007-ből, nekem nagyon ízlett, főleg az a jellegzetes ásványos-sós utóíze. A második egy késői szüretelésű furmint, már édesebb volt, de harmonikus, nem émelyítő. A harmadik egy testesebb desszertbor, egy három puttonyos aszú volt. Lassan feljöttünk a pincéből és még engedtük, hadd cirógasson minket az őszi napfény.

 

A következő állomás Erdőbénye volt, ahol a Bardon pincészet új borásza, Szabó Tímea fogadott minket és a borászat jelenéről, az épp folyó építkezés fázisairól, az új irányelvekről és személyes büszkeségéről, a furmintból készült nyerspezsgőjükről is mesélt. Körbevezetett minket az épületkomplexumon, sok érdekességet mutatott. Kérdéseinkre már egy pohár bor mellett válaszolt.

 

A kirándulás egyik fénypontja az ezt követő pizzázás volt. Hogy egyből Tokaj legjobb pizzázójára bukkantunk-e, vagy csak túl éhesek lettünk volna, máig rejtély. De finomat ettünk és jót beszélgettünk - kellemesen indult az este. Innen mi Sárival a vasútállomás felé vettük az irányt, hogy megvegyük a jegyeket másnapra, vagyis csak vettük volna (az irányt) de egy kicsit túlszaladtunk, eltévedtünk. Szerencsére junior társunk, Tomi épp arra járt és felajánlotta, hogy elkísér minket, lévén ő ismeri Tokajt. Mire visszaértünk a központba, már a Tárkány Művek koncertezett, amit az Apollo 23 fellépése követett. A helyi tánciskola show-ja is fenomenális volt, mi azért mégis inkább utánanéztünk, újra be tudnánk-e ülni a Veresszekérbe. Egy ideig ott múlattuk az estét, majd egyszer csak a Dj. Graffi nevével fémjelzett nosztalgia parti közepén találtuk magunkat. Mi MCC-sek pedig buliztunk, ahogy illik!

 

Nem a véletlennek köszönhető, hogy az OkTomBor Feszt collegiumi hagyománnyá válhatott: az élmények magukért beszélnek! Az biztos, hogy én jövőre is ott leszek Tokajban, a kérdés már csak az, hogy Te jössz-e?!

 

Katona Krisztina

 


 




"Az elitet fel kell készíteni feladatai elvégzésére”

 

Maróth Miklós volt az idei Diplomaosztó díszvendége

Álláslehetőség

 

Utazás-, és oktatásszervező koordinátort keresünk

Az MCC ismét Kiválóan Akkreditált Tehetségpont lett

 

A háromévente szükséges akkreditációs folyamat ezúttal is sikerrel és elismeréssel zárult.